Legkeresettebb alkotók
  • Mednyánszky László keresett alkotó
    Mednyánszky László
  • Mednyánszky László keresett alkotó
    Mednyánszky László
  • Mednyánszky László keresett alkotó
    Mednyánszky László
  • Tornai Gyula keresett alkotó
    Tornai Gyula
  • Mednyánszky László keresett alkotó
    Mednyánszky László
  • Mednyánszky László keresett alkotó
    Mednyánszky László
  • Mednyánszky László keresett alkotó
    Mednyánszky László
  • Tornai Gyula keresett alkotó
    Tornai Gyula
  • Mednyánszky László keresett alkotó
    Mednyánszky László
  • Mednyánszky László keresett alkotó
    Mednyánszky László

Telepy Károly Tanulmányok

  1. Telepy Károly - Hegyvidéki táj (Tátra)
    1. Telepy K. ..."Telepy Károly ouvrejének egy jelentős részét a hegyvidéki tájak teszik, ezek között is számottevő a tátrai - főleg élete utolsó évtizedeiben alkotott tátrai részletek. ..."

  2. Telepy Károly - Hegyi folyó ( A Vág völgye)
    1. Magyar Nemzeti Galéria bírálati száma: 642 / 1960 Kiállítva: Telepy Károly Kiállítása, 1903, 449. tétel
      Szerepelt a BÁV 35 aukcióján, 1974. december, 255. tétel
  3. Telepy Károly - Téli táj
    1. Hátoldalon felirat: Spányi Béla barátomnak emlékül Telepy Károly Degen. 1883
  4. Telepy Károly - Hegyvidéki táj
    1. Telepy Károly festői tanulmányait Barabás Miklósnál kezdte 1845-ben. A szabadságharc után Münchenben, majd 1851-től kezdve öt évig Velencében tanult. Ezt követően másfél évet töltött Rómában, s végül 1859-ben tért haza Pestre. Az elsősorban tájképfestőként ismert Telepy Károly nemcsak kitűnő művész, de mint a késő 19. század magyar művészeti életét irányító Képzőművészeti Társulat titkára, jelentős művészetszervező is volt. 1861-től kezdődő titkári munkája miatt hosszú időn át alig festett. Legtermékenyebb korszaka az 1880-90-es évek. Telepy, bár Markó Károllyal való személyes kapcsolata nem bizonyítható, Ligeti Antallal, Molnár Józseffel, Brodszky Sándorral együtt annak a későromantikus tájképfestő nemzedéknek a tagja, amely elsődleges inspirációit mégis Markó Károly festészetétől kapta.
      Telepy Károly, mint festő különösen a magyar tájakhoz vonzódott. Az országnak szinte minden részét bejárta, s tájképeit rajzvázlatai alapján dolgozta ki. Telepy tájképei pontos, de nem aprólékos ábrázolások. A vakító napfényt éppúgy kerüli, mint a komor, holdfényes tájakat. Képei szelíd, barátságos környezetként mutatják be a tájat. Számos magyar tájegységet, mint pl. a Balaton vidékét, Pest és Buda környékét Telepy az elsők között fedezte fel a festészet számára. Budapesti látképei várostörténeti szempontból is rendkívül értékes ábrázolások. Bár sok helyen festett, Telepy számára az igazi tájélményt mégiscsak a hegyek jelentették. Műveinek zömét Erdély, a Magas Tátra, illetve az Alpok csúcsai, erdői, völgyei ihlették. Mivel tájképein sokszor alig fest egyebet a természetes tájmotívumoknál, sokszor mellőzi az egy-egy tájra oly jellemző épületek, városrészletek ábrázolását, ezért tájai nehezen azonosíthatóak. A most aukcionálandó képe is hasonlóképpen, egy feltehetően erdélyi (esetleg felvidéki) tájat ábrázol a Telepyre oly jellemző meleg zöldek sokféle árnyalatával festve.
      Telepy Katalin 1968-as tanulmányában katalógusszerűen közli Telepy Károly datálható és pontosabban meghatározható képeinek jegyzékét. Ebben a listában 67. szám alatt szerepel a most bemutatott mű is Tátrai táj címen.
      Telepy az 1890-es évek elején a Közlekedési Minisztérium megbízásából az Al-Dunán fest képeket a Vaskapu, s Kazán-szoros környékének látványosabb tájairól. Hangulatilag, s időben is ezekhez az erdélyi képekhez áll közelebb a jelen kompozíció. Ennek a hegyvidéknek az erdős meredélyei elütnek a Magas Tátra sziklás, zordabb hangulatú vidékeitől, s inkább Erdély tájaira emlékeztetnek.

      Irodalom:
      - TELEPY Katalin: Telepy Károly, a magyar táj romantikus festője. In: A debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1966-67. Debrecen, 1968. 545-613. kat.sz. 67.
      - TELEPY Katalin: Telepy Károly. Budapest, 1980. Corvina
      MŰVÉSZET MAGYARORSZÁGON 1830-1870. Kiállítási katalógus, Magyar Nemzeti Galéria, 1981. 458.
      GB

  5. Telepy Károly - Romantikus táj
    1. Telepy Károly, aki bár már az 1850-es évektől elismert tájképfestőnek számított, s aki 1861-től az Országos Képzőművészeti Társulat titkári teendőit látta el, hivatali éveiben alig festett. Életművének legnagyobb részét nyugdíjba vonulása után, az 1880-90-es években alkotta meg. Ekkor beutazta Magyarországot, s a Monarchia számos tartományát. Tájképeinek zöme a Magas Tátra, Erdély és Ausztria hegyvidéki tájait örökíti meg, de jelentősek a Budapest környéki, vagy balatoni tájai is. Utazásainak élményeit Telepy vázlatkönyveiben rögzítette, s ahogy oly sok tájképfestő kortársa, a kész festményeket műtermében dolgozta ki. A tájmotívum egyenletes megvilágítása, képeinek visszafogott szürkés-zöldes színvilága Telepynek olyan sajátossága, amely nemcsak a műtermi festői gyakorlatból, de a hagyományos akadémiai tájfestészeti praxisból is következik.
      Bár az életmű jó része Telepy életének mintegy utolsó 20-25 évében jött létre, egységesen magas színvonalúnak, s meglepően terjedelmesnek tekinthető: 1906-os nagy műcsarnoki tárlatán (már a művész halála után) 521 mű szerepelt, s figyelembe véve, hogy ez az anyag az egész életműnek csak töredéke lehetett, úgy tűnik, Telepy egyik legtermékenyebb festőnk. Sajnos a kiállítás katalógusa évszámokat és méreteket nem közölt, így az egyes művek azonosítása csupán a címek alapján aligha lehetséges. Telepy általában konkrét helyszíneket festett meg, így képei, motívumai kellő topográfiai ismeretek birtokában jól meghatárizhatóak. Ez a szép képe is, ha közelebbről nem is azonosítható, a táj jellege, a staffázsfigurák viselete alpján magyarországi lehet.

      Irodalom:
      - Telepy Katalin: Telepy Károly, a magyar táj romantikus festője.
      In: A debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1966-67. Debrecen, 1968. 545-613.
      - Telepy Katalin: Telepy Károly. Budapest, 1980.
      BG

  6. Telepy Károly - Balatoni halászok
    1. Telepy Károly tehetséges, nagy kultúrájú tájképfestő, a hazai romantika egyik legkiválóbb képviselője. Tudását, festésmódját már korán kialakította és később sem sokat változtatott rajta. Képeinek nagyszerűsége abban rejlik, hogy a mindennapi élet örömeire, a látottak költői, lírai szépségére irányítja a néző szemét.
      A táj iránti vonzalma már korán kialakult nála, ami haláláig meg is maradt. Számtalan tájképének kedvelt témája a Balaton látképe. Mint minden tájképén, ezeken a balatoni képein is a nagy egységet átfogó, látványszerű ábrázolásmód látható. A "Balatoni halászok" című képen jellemzően a táj mellett, a tavon dolgozó embereket is megfigyelte és korhűen ábrázolta. Panorámás látképeinél gondosan betartja a klasszikus hármas kompozíciót.
      A jellemzően díszletszerű természet előtere félköríves, lesötétített, melyet követ egy világosabb középtér, majd a távolban a tájjal lezárt horizont.
      Annak ellenére, hogy minél többet akar velünk láttatni, ugyanakkor a táj hangulatát is érzékeltetni tudja. A szelíd kék víztükörben visszaverődő fénnyel átitatott felhők, a távoli színek átalakulása a levegőréteg hatására, és a táj finom hajlatainak együttese adja képei jellegzetes hangulatát. A látványszerű ábrázolással, a finom és halvány színek alkalmazásával Telepy már korábban is kivívta a közönség figyelmét.
      Szívesen vásárolták képeit, így számos változata található az l9oo-as évek körül festett balatoni látképeknek közgyűjteményeken kívül magángyűjteményekben is.

      Irodalom:
      - Lyka Károly: Magyar Művészet, 1800-1850
      - Ambrózovics Dezső: Telepy Károly, Művészet, 1906., 34-37. o.
      - Telepy Katalin: Telepy Károly, Corvina Kiadó, 1980
      - Szerepelt a BÁV 56. aukcióján, 262. tétel. "Balatoni táj" címen.
      Kiállítva:
      - 1906. Műcsarnok: Telepy kiállítás. 11.o. 251. tétel, "Tihanyi szigetről részlet" címen
      SK

  7. Telepy Károly - Árva vára
    1. Romantika és magyarság

      Telepy Károly a magyar romantikus tájkép-festészet egyik legkiválóbb képviselője. A XIX. század második felében a klasszicizmus ellenhatásaként, a romantika új haladó irányzatként jelent meg.   A romantikus stílus meghatározó jellemzője volt a nemzeti érzések és az egyéniség megnyilvánulása. Ezért is maradt a romantika, Telepy Károly festészetének jellemzője. Művészeti tanulmányai alapján kialakult festésmódján haláláig alig változtatott.

      Telepy Károly életművét áthatja a magyarság tudat. Naplójában 1849. május. 5-i dátummal ezt olvashatjuk: "A Magyar Függetlenség közzététele minden emberre egyenként nagyszerűleg hatott, mindamellett, hogy az  ünnepélyhez képest a történet sokkal nagyobbszerű volt."
      Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc mélyen hatott rá, amelyben édesapjával tevőlegesen is részt vett. Egész életében a politikai eseményeket nagy érdeklődéssel figyelte és ez az indíttatás határozta meg, hogy később a Képzőművészeti Társaság titkáraként a közélet, a "művészeti élet" meghatározó embere lett. Áldozatkész munkájáért többször magas kitűntetéseket kapott.

      Telepy Károly festészeti tudását majd egy évtizeden keresztül sajátította el, mely időszak alatt Barabás Miklósnál, a Müncheni Akadémián, a Velencei Akadémián folytatott művészeti tanulmányokat, majd festészeti inspirációért beutazta Olaszországot és Németországot. Korai tájképei főleg olaszországi tájélményeket rögzítenek.

      A XIX. század utolsó harmadában, Európában kibontakozó új művészeti irányzat az impresszionizmus spontaneitása, érintetlenül hagyta Telepy Károly festészetét. Alkotó módszerének mindvégig jellemző vonása maradt, hogy festményei nem a pillanatnyi benyomást rögzítik, hanem a korábban a természetben készült vázlatok közül kiválasztva a legsikerültebb változatot, a műtermében festette meg mesterien kidolgozott romantikus ihletésű tájait. 1861-ben Pesten telepedett le s ez időtől kezdve a történelmi nevezetességű várakat és tájakat, a Tátra és Mátra romantikus hegyvonulatait számos látképszerű kompozícióban örökítette meg.

      Árva vára 1904

      Az Árva vára című festmény kompozíciója a klasszikus hármas tagolást követi: előtér – középtér - háttér. A háttérben a messzeségben feltűnik a romantikus Árva vára. A középtér bemutatja a környéket, mint egy kitárulkozóan körbefogja a témát. Az előtérben ábrázolt emberalakok és facsoport, pusztán a táj élénkítésére szolgáló motívumként jelennek meg. Romantikus felfogásának megfelelően a klasszikus festők bibliai vagy mitológiai témái helyett a konkrét tájban - mindennapi, egyszerű élet zajlik előttünk.

      Az elemzett művön a romantikus tájaira jellemző kifinomultság, oldott festőiség jelenik meg. A tájat átfogó látképszerű ábrázolás, gondos ecsetkezelés, a történelmi emlék iránti romantikus fogékonyság és a finom, halvány zöld kolorit megannyi árnyalatának használata jellemző a képre.

      A történelmi várak, várromok ábrázolása végigvonul Telepy Károly festészetén. A tájképi téma kiválóan alkalmas volt a romantikus érzések ábrázolására, egyben alkalmas volt a festő alkotói vezérelvének kifejezésére: "Lelkem a szunnyadó természetben keresi mi a festői szép".

      Külön művészeti értéket képvisel a korabeli a gazdagon díszes arany keret, amely önmagában kifejezi a festmény művészi értékének megítélését, hiszen csak magas kvalitású festményhez párosítanak önmagában jelentős értéket képveselő keretet.

      A festmény datált 1904-ből és a festő életének utolsó éveiben készült. Nagy mesterségbeli tudással, finom részleteiben kidolgozott és az életművet kiválóan példázó romantikus tájkép. Telepy számos festményét a Magyar Nemzeti Galéria őrzi. 

      Kiállítva:
      --BÁV Aukciós Kiállítás 1989 Reprodukálva: Dr. Kovács Zsolt szakértő gyűjteménye Lexikális referencia: Művészeti Lexikon: IV/517, Benezit: 10/105 Irodalom:
      - Telepy Katalin: Telepy Károly Corvina Kiadó 1980
      - Lyka Károly: Magyar művészet, 1800-1850
      - Ambrózovics Dezső: Telepy Károly. Művészet 1906
      - Telepy Kárpoly naplójegyzetei
      kovacsdr.

  8. Telepy Károly - Hegycsúcs napnyugtakor
    1. Feltehetőleg azonos:
      Telepy Károly: Anhelon-csúcs napnyugtakor Cortinában című képével

      Kiállítva:
      - Téli kiállítás. Műcsarnok, Budapest, 1901. katalógus: 489.

  9. Telepy Károly - A diósgyőri várrom
    1. A romantikus tájfestés jellegzetes képviselőjét, Telepy Károlyt, aki évtizedekig az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat titkára volt, a XIX. század második felének számos magyar festőjéhez hasonlóan rendkívül vonzotta a régmúlt; ezért gyakran ábrázolta a viharos idők tanúiként fennmaradt várakat. A diósgyőri várrom c., 1860-ban született képén a háttérben mementóként meredeznek a várromok - jelentőségüket a tó víztükrében megkettőzött tömegük is aláhúzza. Az előtérben mosó asszonyok színes csoportja szépen ellenpontozza a gondosan kiegyensúlyozott kompozíciót, ami még mindig az itáliai Markó-körre utal, amely Telepyre is nagy hatással volt.
      Magyar Nemzeti Galéria, Budapest

  10. Telepy Károly - A németújvári (Güssing) vár kapuja
    1. A festménynek létezik egy nagyobb méretű változata is, magántulajdonban.
      Történelmi Képcsarnok, Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest

  11. Telepy Károly - A karthauziak kolostora Róma mellett
    1. Telepy Károly két évet töltött Rómában és rajzolta az antik romokat, műemlékeket. Az ezen a képen a karthauzi kolostor hátterével látható három ősrégi ciprust a hagyomány szerint Michelangelo ültette.